“Miután eltették magukat másnapra, furcsa zajra ébredtek, és mikor kivergődtek a bokorból, melyben ‘aludtak’, még furcsább látvány tárult eléjük…”
Sztreccsing.
Nos, hát, szóval, na. Engedjétek meg, hogy bemutassan a szerkesztőgárda harmadik, de nem utolsó tagját, Swede-t. Sokat nem írnék róla, minden fontosat el lehet olvasni a “Magunkról” rovatban, a többit meg négyszemközt, MSN-en, Skype-on, stb. Már amelyik van neki. Reméljük a legjobbakat, reméljük, hogy Swede a közeljövőben sok érdekes posttal örvendeztet meg minket, és hogy nem kell csalódnunk benne ( 
). Sok szerencsét, Swede!
Sorrow
Snowtime
Ha valakinek nem tűnt volna fel, akkor itt is bejelentem: Budapesten LÁBSZÁRKÖZÉPIG ÉR A HÓ!
20 éve? Biztos? Mese a Lányról prológus vol.#3.
Újra itt vagyok, és ismét előállok valami képtelen baromsággal.
Vint egy átlagos napja…
Hát… Vint újra itt… Egy átlagos napomról fogok írni ebben a valószínűleg rövid postban… (tovább…)
Szoboravatósdi
Nah igen… Ez a csütörtök sem volt más, mint akármelyik másik, leszámítva, hogy kockára fagytam. A XI. kerületi Puskás Tivadar utcában jártam, szoboravatáson.
Ejha, hav.
Bezony, leesett az első hó. Mármint az idei télen az első. Itt Gyálon már reggel óta esik, és mikor elindultam itthonról, MÁR két centinyi fehér, hideg arany borította a kertet. Délutánra ez a szám négyre változott, és kisebbik testvéreim még most is, kuksi sötétben is kint rohangálnak meg ordibálnak a hóban. Nem tudom mit élveznek rajta ennyire.
20 év múlva? – Mese a lányról epilógus 3.
Hát igen, Vint ismét ittvan…
Közel egy hónap telt el a boszorka halála után. Vint még mindig bosszankodik amiér ki**szták a pokolból, Sorrow még mindig bosszankodik amiér átköltöztek Sátára, a gyönyörű, dohos libafos-zöld színű albérletből, ezért fogta és kivágta a panelból és átvitte Sátára. Mindezt egy körömvágó ollóval… (tovább…)
20 éve? Biztos? – Mese a Lányról prológus vol.#2.
Nos, újra itt, és ismét előálltam egy nemkevésbé hihetetlen történettel. Remélem eddig sem nyúztam túlzottan a tisztelt, és hőn szeretett olvasóim agyát, mert most pláne nem fogom. Értelmes mondat volt, de valahogy el kell érnem, hogy rendes terjedelmű legyen a szöveg.
20 éve? Biztos?
Mivel már leírtuk a történetet magát, leírtuk az epilógust, elérkezettnek látom az időt, hogy megírjam a prológust. Bizony, íme a méltán híres “Mese a Lányról” című történetünk előtt 20 évvel játszódó, újabb, még frappánsabb történet.
